Hosszú fizetési határidők kockázata a kis-és középvállalatok életében

Péntech

Korábbi cikkjeinkben már beszámoltunk arról, hogy a kis-és középvállalatok fejlődésének útjában gyakran likviditásuk hiánya áll, mely sok esetben a hosszú fizetési határidők miatt következik be.

Következő cikkünkben ezen fizetési határidők kis-és középvállalatokra gyakorolt hatásait járjuk körbe, illetve megoldási alternatívákat kínálunk rájuk.

Hogyan hatnak a hosszú fizetési határidők a kis-és középvállalkozásokra?

A hosszú határidejű számlafizetés megszokott dolog a vállalatok közötti ügyleteknél, mely kihívást a legtöbb cégvezetőnek nap mint nap kezelnie kell. A bevételek időbeli eltolása növeli a vállalati kockázatot és megnehezíti az egészséges működést, illetve korlátozza a fejlődés lehetőségét. Ezért fontos, hogy a vállalkozás minimalizálni tudja ezt a fajta kitettséget.

Magyarországon az átlagos fizetési határidő 30 nap, de vannak olyan iparágak, ahol ez a 60 napot is meghaladja, nem beszélve azon esetekről, amikor késik a kifizetés. Felmérések szerint a kiállított számlák 35%-át késve fizetik ki a vevők, ami azt jelenti, hogy minden harmadik számla határidőn kívül kerül kifizetésre. (Bisnode)


Milyen negatív hatásai lehetnek a hosszú lejáratú számláknak?

  • Adminisztratív feladatok növekedése
  • Kiszámíthatatlanság
  • Készpénzállomány csökkenése
  • Kockázat
  • Lassuló vállalati növekedés

Adminisztratív feladatok növekedése

A számla kiállítása után az adminisztratív feladatok nem szűnnek meg, hiszen a kiállított számlákat és a fizetési határidőket pontosan nyomon kell követni. A határidő lejártával a pénzt be kell hajtani és az esetleges késésekkel foglalkozni kell, ami számtalan időt, pénzt és egyéb erőforrást vesz igénybe. 

Sajnos a fizetési határidő túllépése rendkívül gyakori hazánkban viszont ezzel szemben a késedelmi kamatok tényleges felszámolása ritka, mert a legtöbb kis cég tart attól, hogy ezzel megrontja partneri kapcsolatát a vevőivel. Ez abból adódik, hogy egy kisebb cég számára a késedelmi kamatok behajtása sok munkával jár, amelyre sajnos legtöbbjüknek nincsen kapacitása, így a nagyobb céggel szembe a követelések behajtása lehetetlennek tűnhet.

Tehát a korábban felsorolt indokok miatt, a fizetési késéseknek a legtöbb esetben nincs következménye a vevők számára, így valószínűleg a továbbiakban sem fog változni ez a tendencia.

Kiszámíthatatlanság

Egy vállalat számára az ideális helyzet az, ha a bevételeihez rögtön hozzá tud jutni és a költségeit minél hosszabb határidővel tudja kifizetni, hogy megfelelő mennyiségű készpénzállományt/működőtőkét tudjon fenntartani. Ahhoz, hogy a cég megőrizze a fizetőképességét, folyamatosan egyensúlyoznia kell a bevételeit és kiadásait. Azonban, ha nagy mennyiségű kint lévő számlája van, nagyban csökkenhet a vállalat likviditása.

A vállalatnak a költségeit (ÁFA, bérek, bérleti díjak, stb…) hamar és pontos határidővel kell befizetnie. Ezt jelentősen megnehezíti, ha a vevő a számlákat 30, 40 vagy akár 90 nap után fizeti ki. Ez a vállalkozás készpénzállományának a csökkenéséhez vezethet, ami gátolja az új projektek és beruházások megvalósítását. Így nem csoda hogy sok kis- és középvállalat hamar elér egy üvegplafont, ami felett külső tőkebevonás nélkül nem tud tovább növekedni. 

Kockázat

Minél nagyobb a vállalkozás fixköltségeinek összege, annál jobban függ a kint lévő számláktól, mely növelheti a fizetőképessége elvesztésének esélyét.  A korábban említett vállalati költségek egy része minden hónapban megjelenik, ilyen például, a bérleti díj, rezsi, munkadíj stb. Ezeket a fix költségeket működéstől függetlenül be kell fizetni.

Amennyiben a vállalat több, még ki nem egyenlített számlával rendelkezik, növekedhet az esélye annak, hogy a cég cash flow-ja negatív tartományba kerül. Ami rövidebb vagy hosszabb távon külső tőkebevonást igényel majd. 

Lassuló vállalati növekedés

Ahogyan cikkünk elején már felvezettük, a  hosszúlejáratú számlák még a legtőkeerősebb cégek növekedését is lassíthatják. A számlákban lekötött pénzek miatt a vállalat csökkentett működőtőkével rendelkezik, amely megnehezítheti a kisebb beruházásokat. Emiatt a magyar cégek jelentős része nem képes új eszközökbe beruházni vagy munkaerőt felvenni. Ez a vállalatok stagnálását, növekedésüknek lassulását idézheti elő.

Hogyan őrizheti meg a vállalkozás a likviditását?

Ma Magyarországon számtalan lehetősége van egy vállalatnak a likviditása megőrzésére. Ezt belső folyamatok optimalizálásával vagy a vevő szerződések újra tárgyalásával hatásosan meg lehet oldani. Általában viszont a külső forrás bevonás szokta a legjobb és leggyorsabb megoldást nyújtani, például a különböző hitelek vagy a faktoring.

Vállalati szempontból talán a digitális faktoring kínálja a legmegfelelőbb megoldást, hiszen ügyfeleink kényelmesen, teljesen online tudják kint lévő számláikat készpénzre váltani.

A hagyományos faktoring és egyéb hiteltermékek ezzel ellentétben sok az adminisztrációs feladattal és idő befektetéssel járnak, valamint a folyamat is számos szempontból átláthatatlan. Tehát az digitális faktoring egyszerű gyors és kényelmes megoldást nyújt a vállalkozásoknak likviditási problémájuk megoldására.  

Amennyiben többet szeretnél megtudni az digitális faktoringról, látogass el weboldalunkra, vagy egyeztess telefonos időpontot pénzügyi szakértőnkkel.

Milyen finanszírozási kihívásokkal kell ma a magyar vállalkozásoknak megküzdeniük, és hogyan segít ebben a faktorálás? -»

A vállalkozói hitel számos új lehetőséget nyithat meg egy kkv előtt. Igényeld felkészülten átfogó kisokosunk segítségével ->

Amikor egy-egy cél megvalósításához nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás, felmerül a kérdés: hitel vagy lízing konstrukció a megfelelő megoldás? Melyik a gazdaságosabb egy

Iratkozz fel hírlevelünkre

Iratkozz fel, hogy mindig értesítést kapj amikor új blogposzttal jelentkezünk!