Korábbi cikkjeinkben már beszámoltunk arról, hogy a kis-és középvállalatok fejlődésének útjában gyakran likviditásuk hiánya áll, mely sok esetben a hosszú fizetési határidők miatt következik be.
Következő cikkünkben ezen fizetési határidők kis-és középvállalatokra gyakorolt hatásait járjuk körbe, illetve megoldási alternatívákat kínálunk rájuk.
Hogyan hatnak a hosszú fizetési határidők a kis-és középvállalkozásokra?
A hosszú határidejű számlafizetés megszokott dolog a vállalatok közötti ügyleteknél, mely kihívást a legtöbb cégvezetőnek nap mint nap kezelnie kell. A bevételek időbeli eltolása növeli a vállalati kockázatot és megnehezíti az egészséges működést, illetve korlátozza a fejlődés lehetőségét. Ezért fontos, hogy a vállalkozás minimalizálni tudja ezt a fajta kitettséget.
Magyarországon az átlagos fizetési határidő 30 nap, de vannak olyan iparágak, ahol ez a 60 napot is meghaladja, nem beszélve azon esetekről, amikor késik a kifizetés. Felmérések szerint a kiállított számlák 35%-át késve fizetik ki a vevők, ami azt jelenti, hogy minden harmadik számla határidőn kívül kerül kifizetésre. (Bisnode)
Milyen negatív hatásai lehetnek a hosszú lejáratú számláknak?
- Adminisztratív feladatok növekedése
- Kiszámíthatatlanság
- Készpénzállomány csökkenése
- Kockázat
- Lassuló vállalati növekedés
Adminisztratív feladatok növekedése
A számla kiállítása után az adminisztratív feladatok nem szűnnek meg, hiszen a kiállított számlákat és a fizetési határidőket pontosan nyomon kell követni. A határidő lejártával a pénzt be kell hajtani és az esetleges késésekkel foglalkozni kell, ami számtalan időt, pénzt és egyéb erőforrást vesz igénybe.
Sajnos a fizetési határidő túllépése rendkívül gyakori hazánkban viszont ezzel szemben a késedelmi kamatok tényleges felszámolása ritka, mert a legtöbb kis cég tart attól, hogy ezzel megrontja partneri kapcsolatát a vevőivel. Ez abból adódik, hogy egy kisebb cég számára a késedelmi kamatok behajtása sok munkával jár, amelyre sajnos legtöbbjüknek nincsen kapacitása, így a nagyobb céggel szembe a követelések behajtása lehetetlennek tűnhet.
Tehát a korábban felsorolt indokok miatt, a fizetési késéseknek a legtöbb esetben nincs következménye a vevők számára, így valószínűleg a továbbiakban sem fog változni ez a tendencia.
Kiszámíthatatlanság
Egy vállalat számára az ideális helyzet az, ha a bevételeihez rögtön hozzá tud jutni és a költségeit minél hosszabb határidővel tudja kifizetni, hogy megfelelő mennyiségű készpénzállományt/működőtőkét tudjon fenntartani. Ahhoz, hogy a cég megőrizze a fizetőképességét, folyamatosan egyensúlyoznia kell a bevételeit és kiadásait. Azonban, ha nagy mennyiségű kint lévő számlája van, nagyban csökkenhet a vállalat likviditása.
A vállalatnak a költségeit (ÁFA, bérek, bérleti díjak, stb…) hamar és pontos határidővel kell befizetnie. Ezt jelentősen megnehezíti, ha a vevő a számlákat 30, 40 vagy akár 90 nap után fizeti ki. Ez a vállalkozás készpénzállományának a csökkenéséhez vezethet, ami gátolja az új projektek és beruházások megvalósítását. Így nem csoda hogy sok kis- és középvállalat hamar elér egy üvegplafont, ami felett külső tőkebevonás nélkül nem tud tovább növekedni.
Kockázat
Minél nagyobb a vállalkozás fixköltségeinek összege, annál jobban függ a kint lévő számláktól, mely növelheti a fizetőképessége elvesztésének esélyét. A korábban említett vállalati költségek egy része minden hónapban megjelenik, ilyen például, a bérleti díj, rezsi, munkadíj stb. Ezeket a fix költségeket működéstől függetlenül be kell fizetni.
Amennyiben a vállalat több, még ki nem egyenlített számlával rendelkezik, növekedhet az esélye annak, hogy a cég cash flow-ja negatív tartományba kerül. Ami rövidebb vagy hosszabb távon külső tőkebevonást igényel majd.
Lassuló vállalati növekedés
Ahogyan cikkünk elején már felvezettük, a hosszúlejáratú számlák még a legtőkeerősebb cégek növekedését is lassíthatják. A számlákban lekötött pénzek miatt a vállalat csökkentett működőtőkével rendelkezik, amely megnehezítheti a kisebb beruházásokat. Emiatt a magyar cégek jelentős része nem képes új eszközökbe beruházni vagy munkaerőt felvenni. Ez a vállalatok stagnálását, növekedésüknek lassulását idézheti elő.
Hogyan őrizheti meg a vállalkozás a likviditását?
Ma Magyarországon számtalan lehetősége van egy vállalatnak a likviditása megőrzésére. Ezt belső folyamatok optimalizálásával vagy a vevő szerződések újra tárgyalásával hatásosan meg lehet oldani. Általában viszont a külső forrás bevonás szokta a legjobb és leggyorsabb megoldást nyújtani, például a különböző hitelek vagy a faktoring.
Vállalati szempontból talán a digitális faktoring kínálja a legmegfelelőbb megoldást, hiszen ügyfeleink kényelmesen, teljesen online tudják kint lévő számláikat készpénzre váltani.
A hagyományos faktoring és egyéb hiteltermékek ezzel ellentétben sok az adminisztrációs feladattal és idő befektetéssel járnak, valamint a folyamat is számos szempontból átláthatatlan. Tehát az digitális faktoring egyszerű gyors és kényelmes megoldást nyújt a vállalkozásoknak likviditási problémájuk megoldására.
Amennyiben többet szeretnél megtudni az digitális faktoringról, látogass el weboldalunkra, vagy egyeztess telefonos időpontot pénzügyi szakértőnkkel.