A jelenlegi gazdasági helyzet kezelése, a magyar piac működésének fenntartása és a vállalatok likviditásának biztosítása is szerepel a kormány koronavírusra reagáló rendkívüli intézkedéseket tartalmazó listáján. Nézzük meg, hogy mit tartalmaz az első gazdasági mentőcsomag.

1. Hiteltörlesztési moratórium

2. Vállalati működésért felelős akciócsoport

3. Legrosszabb helyzetben lévő szektorok segítése és a gazdaság átszervezése

4. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara válságkezelő csomagja

1. Hiteltörlesztési moratórium

Az hiteltörlesztési moratórium magánszemélyeket és vállalatokat egyaránt érint: ennek keretében a 2020. március 18-án éjfélig folyósított hiteleket a döntés értelmében 2020. december 31-ig nem kell törlesztenie a hitelfelvevőnek. Ez csak haladékot jelent, így a veszélyhelyzet elmúltával, a moratórium lejártát követően újra vissza kell térni a fizetéshez. Természetesen ha az adós, aki a hitelt igényelte, nem kíván élni a lehetőséggel, akkor továbbra is folytathatja hitelének törlesztését. A hiteltörlesztési moratóriumot nyolc pontban bemutatjuk ebben a cikkünkben.

2. Vállalati működésért felelős akciócsoport

A járványhelyzet ellenére számos vállalat üzemelése elengedhetetlen az ország működőképességének megőrzéséhez. Ilyenek például egyes szolgáltató- és gyártókapacitások, közlekedési, energetikai és gyógyszeripari cégek, mint amilyen a Spar, a CBA, a Tesco, vagy mint a Richter, az Egis és a TEVA. A honvédelmi miniszter vezetésével erre a célra megalkotott vállalati akciócsoport ezeknek a cégeknek a működését ellenőrzi. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a hadsereg átvette ezeknek a vállalatoknak az irányítását: néhány fős csoportokat küldtek ki, akik nyomon követik az adott szervezetek működését. Összesen jelenleg a közel 140 létfontosságú szolgáltató cégből már 93 vállalatnál dolgoznak a rendőrökből és a katasztrófavédelem munkatársaiból álló csoportok. A cégek működéséről szóló megfigyeléseiket rendszeresen jelentik Honvédelmi Minisztériumban létrehozott irányítócsoportnak.

3. Legrosszabb helyzetben lévő szektorok segítése és a gazdaság átszervezése

A kormányzati intézkedések sokrétűek, az addig bejelentettek alapján összegyűjtöttük a legfontosabb intézkedéseket:

• A turizmus és vendéglátás, személyszállítás, sport és kulturális szolgáltatások, valamint a szórakoztató ipar vállalkozói vannak a legrosszabb helyzetben, a kijárási korlátozások gyakorlatilag lehetetlenné tették ezeknek a szektoroknak a működését. Számukra a kormány intézkedéseinek keretében teljesen elengedték a munkáltatói- és nyugdíjjárulékot, és csökkentették a munkavállalói járulékokat, valamint minimalizálták az egészségbiztosítási díjakat. A legjobban érintett szektorok katás vállalkozói szintén nem kell adót fizessenek, az adóhátralékokra pedig haladékot kaptak.
• A vészhelyzet végéig felfüggesztették az adóvégrehajtásokat, a kilakoltatásokat és a lefoglalásokat.
• A rövid lejáratú vállalkozási hiteleket meghosszabbították június 30-ig, valamint a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM) a jegybanki alapkamat plusz 5%-ban rögzítették. Tehát mind kisebb, mind nagyobb hitelösszeg esetében is jelentősen kedvezőbb feltételekkel lehet hitelt igényelni. A jelenlegi legfontosabb cél a gazdaság stabilizálása, hogy majd a válság végeztével újra tudjon indulni.
• A munkavállalók és kiszolgáltatott helyzetben lévők segítésére a gyes, gyed és gyet is meghosszabbításra került. Ugyanígy rugalmasabbá tették a munkavállalási szabályokat, például az otthoni munkavégzés egyszerűbbé tételével – amit ideiglenes válságkezelő pontjaink közt mi is javasoltunk.

A fenti intézkedéseknek már most jelentős hatásuk van az ország költségvetésére, főképp, hogy április második hetében további, ennél nagyobb horderejű intézkedések várhatóak. Ennek következtében Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy a járvány elleni védekezés és gazdaságvédelmi lépések miatt szükség van a 2020-as költségvetési terv átszervezésére is.

4. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) válságkezelő csomagja

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkészítette válságkezelő javaslatcsomagját, a következő négy azonnali intézkedéssel:

• egy Válságkezelési Alap felállítása;
• a munkahelyek megtartásának biztosítása támogatásokkal, adókedvezményekkel, és kölcsönökkel;
• a kialakult munkanélküliség kezelése, például egyszeri, március óta munkanélkülivé váltaknak szóló támogatással; és
• a vállalkozások támogatása és jóléti intézkedések bevezetése, beleértve adókedvezményeket (szociális hozzájárulási adó, avagy szochó kedvezmények), állami befektetéseket, és családosoknak és nyugdíjasoknak szóló, egyszeri támogatásokat.

Összefoglalva

Az állami és szabályozói intézkedések széles skálájával élhetnek a cégek. Emellett persze a vállalkozások több lehetőségük is van, hogy önállóan is tegyenek lépéseket túlélésük érdekében. Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy mit tehet egy vállalkozó a jelen gazdasági helyzetben. Következő cikkünkben bemutatjuk az MNB és az Európai Unió járványra vonatkozó javaslatait.