Gazdasági és kormányzati szereplők közül sokan nyilatkoznak borúlátóan a koronavírus gazdasági kimeneteleiről. Vállalkozók és cégvezetők ebben a helyzetben fel kell készüljenek a bizonytalan jövőre. Egy korábbi cikkünkben bemutattuk miket tehet egy vállalkozás, hogy megőrizze likviditását. Mostani cikkünkben mélyebbre ásunk: mit jelent pontosan a likviditás és hogyan lehet megvizsgálni? Miért fontos, hogy egy vállalkozás elég készpénzzel rendelkezzen, mi a helyes pénzügyi menedzsment – és hogyan változik ez válsághelyzetben.
Likviditás – üzemanyag a gépezetbe
Több, a koronavírus hatásait vizsgáló cikk kulcskérdésként említi a likviditás megőrzését a vállalkozások számára – és ugyanezt célozzák a kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések is.
Miért fontos a likviditás? A likviditás mutatja meg, hogy a vállalkozás rövidtávon fizetőképes-e, rendelkezik-e elég “üzemanyaggal”. Gyakorlatban: ki tudja-e fizetni munkavállalóit, számláit. Ezeket a közeljövőben várható kifizetéseket szokásos ügymenet szerint egy vállalkozás egyrészt készpénzzel, másrészt a cég eladásaiból ugyanez alatt az időszak alatt befolyó bevétellel fedezi.
A mai helyzet viszont eltér a szokásos ügymenettől. Sok cég vevői visszamondják a megrendeléseket, így ezek a vállalkozások kevesebb bevételre számíthatnak. Tetézi a helyzetet, hogy megnőtt annak a kockázata, hogy a már eladott árukért és szolgáltatásokért járó kifizetéseket a cég vevői késve rendezik, vagy nem tudják kifizetni. Különösen nehéz azoknak a kisvállalkozásoknak és kisebb középvállalatoknak, akik szerződéseikből és tartalékaikból kifolyólag kiszolgáltatottabb helyzetben vannak.
Válságban a (kész)pénz az úr
Ebben a világban a cég jövedelmei bizonytalanabb ütemben folynak be, számítani lehet késésekre és rosszabb esetben arra, hogy a kifizetés elmarad. A vállalkozás ugyanúgy lassuló vagy ideiglenesen akadozó eladásokkal nézhet szembe a jövőben.
Látható tehát, hogy a vevőkövetelések és a készletek lassan, vagy nem is válnak pénzzé. Mindeközben viszont a beszerzések és a termelés lassabban áll le, a munkavállalók fizetését pedig bevételtől függetlenül fedezni kell. A megoldás kulcsa a megfelelő pénzügyi menedzsment.
Ilyen helyzetben a készpénz sokkal értékesebbé válik egy vállalkozásban. Nem látható, hogy meddig fog tartani a most kialakult helyzet és mikor térnek vissza a megrendelések eredeti szintjükre, így csak annyi biztos, ami már a vállalat bankszámláján látszik.
Fagyos idők járnak – meddig ér a takarónk?
Mint ahogy első válságkezelő cikkünkben is leírtuk, fontos, hogy pontos képet kapjunk az előttünk álló hónapokról. Egy 30 ezer magyar céget vizsgáló kutatás szerint a vállalkozások negyedének csak arra van elég tartaléka, hogy a következő egy hónap béreit és járulékait kifizesse – nem beszélve az egyéb felmerülő költségekről.Kulcskérdés tehát, hogy milyen minőségű a pénzügyi menedzsment, mennyi tartaléka van egy cégnek.
1. Mekkora a takaró, mivel gazdálkodunk?
Az első és legfontosabb lépés: megérteni, hogy mennyi könnyen felhasználható forrással rendelkezünk, azaz mekkora készpénzállományunk és mennyi forgóeszközünk van. Mennyi pénz van a cégben, akár bankszámlán, akár készpénzben? Ez az első biztos pont. Utána következik a már eladott, de még ki nem fizetett tételek vizsgálata. Mikorra várható, hogy ezeket kifizessék vevőink? Biztos-e a kifizetés? Ha kérdéses a helyzet, vegyük fel a kapcsolatot a cég vevőivel, hogy tudjuk, mire számíthatunk.
A jövőbeli bevételek még ennél is bizonytalanabbá váltak, nehéz tervezni velük. Az esetleges bevételkiesés következményeit viszont fontos megérteni. Mi történik, ha a cég eladásai felére csökkennek? És ha a negyedére? Mi történik, ha a következő három hónapban nem vásárolnak a cég vevői?
Van-e a készpénzen és bevételeken kívül más, külső finanszírozás, amit a cég fel tud használni? Rendelkezik a cég hitelkerettel?
2. Kilóg-e a lábunk a takaró alól?
A másik fontos lépés a költségek és más, kifizetésre váró tételek áttekintése. A megfelelő pénzügyi menedzsmenthez szükséges megvizsgálni a költségvetést kiadási oldalát is. Milyen kötelezettségei vannak a cégnek, amiket mindenképp ki kell fizetnie? Mikor esedékesek ezek? A jellemzően változtathatatlan költségek közé tartoznak a fizetések, illetve más költségek, például fix bérleti díjak.
Bár általánosságban a bérek utáni járulékokon és kölcsönök után fizetett kamatokon egy vállalkozás nem tud változtatni, érdemes megvizsgálni a kormányzat által bevezetett gazdasági intézkedéseket. Egyes iparágak szereplői ugyanis járulékfizetési kedvezményt kaptak, míg az MNB által javasolt hitelmoratórium levegőhöz tudja juttatni azokat a cégeket, akik hitellel finanszírozták tevékenységüket.
Ezt követően felül kell vizsgálni, hogy milyen költéseket lehet átütemezni vagy teljesen elhalasztani. Ez ugyanúgy vonatkozik az általános működésre, mint a vállalkozás hosszabb távú terveire. Általánosan: ha visszaesés várható az eladásokban, az alacsonyabb termelést, és így kevesebb megrendelést feltételez. Hasonlóan érdemes végiggondolni, hogy a nem közvetlenül működéshez kapcsolódó költségek indokoltak-e? Hosszabb távon gondolkodva pedig: egy tavaszra tervezett felújítást vagy beszerzést érdemes-e továbbra is napirenden tartani, vagy eltolható ennek a dátuma. Fontos látni, hogy akárhogy is dönt a cégvezető, annak hatása van az üzleti partnereire, ezért fontos, hogy a cég szállítóival folyamatos legyen a kommunikáció, és ők is tudjanak tervezni az esetleges változásokkal. Nem szabad, hogy megrendüljön a bizalom a partnerek közt, hiszen a válság egyszer véget ér, az üzleti kapcsolatok viszont a vállalkozással maradnak és csak a kölcsönös bizalomra alapulhatnak.
3. Milyen külső segítségre számíthat a vállalkozás?
A fenti két pont lefedi, hogy mik azok az első pénzügyi lépések, amiket egy cég saját erejéből végre tud hajtani. Szerencsére ezeken túl további, külső lehetőségei is vannak a vállalkozásoknak.
A költségek kezelésénél már említettük a friss, kormányzati intézkedéseket. Forrás oldalon ugyanígy meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a finanszírozási lehetőségek, amik a válság ellenére sem zárultak el: a faktoring például továbbra is elérhető.
Összefoglalva…
Összefoglalva a helyzet vészjósló, de nem reménytelen. A fent leírt módszerekkel élve a cégek javítani tudják pénzügyi helyzetüket:
1. Mérjük föl erőforrásainkat
2. Vizsgáljuk meg a kiadásainkat
3. Biztosítsunk külső finanszírozást
Fontos, hogy a vállalkozók és vállalatvezetők szem előtt tartsák, hogy elég készpénz és likviditás van-e a cégben. Egy cégvezetőnek azonban nem csak erről kell gondoskodnia: sorozatunk következő részében leírjuk, hogy milyen módon lehet vírusállóvá változtatni a cég működését.
Ha bármilyen kérdésed vagy megjegyzésed van szolgáltatásunkkal vagy a cikkel kapcsolatban, szakértőink örömmel várják a megkereséseket az [email protected] címen.