Likviditási terv: a válságálló pénzügyi terv kulcsa

Péntech

A jó pénzügyi terv biztonságot nyújt válságidőben is

Egy vállalat életében egy biztos: az év sohasem alakul pontosan úgy, ahogyan azt a pénzügyi tervben szerepelt. Ez persze nem feltétlenül baj: vannak évek, amikor a cég gyorsabban nő, mint eredetileg tervezte – és előfordul, hogy a vállalkozás az elvárt szint alatt teljesít. Ez rengeteg okból történhet: legyen szó késve fizető vevőről vagy olyan kontrollálhatatlan eseményekről, mint a koronavírus okozta gazdasági sokk.

Ezekben a helyzetekben mutatkozik meg a jó tervezés előnye: egy pénzügyi terv ugyanis nem csupán a megcélzott jövő leírása, hanem gondolatkísérlet is. Egy jó pénzügyi terv megmutatja, hogy hol szűkösek az erőforrások, és hol valószínűbb, hogy például egy késő vevő miatt a cégnek plusz finanszírozásra lesz szüksége. De megmutatja azt is, hogy hol van a vállalatnak többletkapacitása és ebből következően új lehetőségei.

Cikkemben bemutatom, hogy miért érdemes a pénzügyi terv gyakorlat részeként likviditási tervet készíteni. Példákon keresztül leírom, hogy ennek az az előnye az eredménykimutatás-jellegű tervekhez képest, hogy felfedi, ha külső finanszírozásra szorul a cég. Ezen kívül a cégvezető a likviditási tervből jobban láthatja saját cégének üzleti kockázatait, például azt, hogy egy késedelmes vevő mennyivel lassítja a cég növekedését.

Kötelező pénzügyi beszámolók a hazai és nemzetközi gyakorlatban

A vállalkozásoknak a magyar számviteli törvény szerint az éves beszámoló részeként két pénzügyi beszámolót kell közzétenniük: a mérleget és az eredménykimutatást (ezeket egészíti ki a kiegészítő melléklet). A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) viszont megkövetelik a fentiek mellett többek közt egy harmadik beszámoló beküldését: ez a cash flow (pénzáram) kimutatás.

A mérleg

Ahogy a neve is sejteti, a mérlegnek két oldala van. Bemutatja, hogy egy adott pillanatban mivel rendelkezik a cég (eszközök) és azokra milyen finanszírozás felhasználásával tett szert (forrás oldal).

Az eredménykimutatás

Bemutatja, hogy a cég hogyan gazdálkodik, milyen árbevétel mellett milyen ráfordításai vannak, és mekkora eredményt termel egy adott időszak alatt. A mérleggel ellentétben tehát az eredménykimutatás mindig két dátum közti történéseket ír le.

A cash flow kimutatás

A cash flow kimutatás hasonló az eredménykimutatáshoz, ugyanis szintén egy adott időszakra vonatkozó mozgásokat mutat be. Míg az eredménykimutatás „könyvelési” szempontból mutatja be ezeket a mozgásokat, addig a cash flow kimutatás azt mutatja meg, hogy milyen valódi pénzmozgások történtek a cég életében, és milyen időzítéssel mentek végbe.

Az elsőre példa, hogy milyen időszakra vonatkozott egy kiállított számla, a másodikra pedig, hogy a szállító kifizetése mikor érkezik. Utóbbi csak akkor jelentkezik, ha valóban az adott időszakban fizette ki a cég a beszállítót – attól függetlenül, hogy a számla mikor került kiállításra.

A cash flow kimutatás és cash flow vagy likviditás tervezés méltatlanul kevés figyelmet kap itthon, részben, mert nem kötelező vele foglalkozni, részben bonyolultsága miatt. Pedig ezen keresztül látható a legjobban, hogy mennyire fizetőképes a cég rövid távon.

Cash flow és likviditás: üzemanyag kell a gépezetbe

Beszédes, hogy a pénzügyi terv a készpénzzel kapcsolatos fogalmai gyakran a folyadékokhoz hasonlítják a pénzt. Ez igaz a magyar pénzügyi szakkifejezéseket és az angol eredetű kifejezésekre is: a pénzáram (cash flow) és a likviditás (liquidity) és a forrás szavak mutatják, hogy a készpénz az üzemanyag, ami mozgatja a gépezetet: a vállalatot. Ha száraz a tank, a gép is leáll: nem átlagosan kell elég üzemanyag legyen benne, hanem mindig kell legyen benne valamennyi.

Amit az eredménykimutatás nem mutat meg

Az eredménykimutatás és likviditási terv közti különbséget és az utóbbi előnyét egy példán keresztül a legegyszerűbb bemutatni.

Egy vállalkozásnak az év elején 25 millió forint van a számláján, és az év minden negyedév végére van 30 millió forint rendelése. Ezeknek a rendeléseknek a leszállításához rendelésenként 25 millió forint ráfordítás szükséges. Az eredménykimutatás tehát egészséges, profitábilis cég képét mutatja:

A fenti táblázatból azonban nem derül ki, hogy ezek a ráfordítások mikor jelentkeznek. Tegyük föl, hogy a szállítóinak 30 napra fizet a cég, a megrendelés 30 napra érkezik (ezalatt előkészítő munka zajlik), majd további 30 nap szükséges a termék befejezéséhez rendelésen, a vevőnek pedig 90 napra számláz a cég. Ezek alapján a fenti, egészséges kép a következőképp fog mutatni a cash flow-k időzítését figyelembe véve:

A likviditási terv segítségével látszik tehát, hogy bár a költségek és a bevételek könyvelési dátuma alapján nyereséges a cég, az év ötödik hónapjának végén mégsem tudja kifizetni a második rendelését a szállítónak. Ezen keresztül pedig kiderül, hogy a cég további finanszírozásra szorul. Ha pedig a vállalkozás beszállítójával nem lehetséges hosszabb kifizetési határidőben megegyezni, két lehetősége van a cégvezetőnek.

  • Vagy kitolja vagy visszamondja a soron következő rendelést. Ez viszont azt is eredményezi, hogy a cég árbevétele a fenti eredménykimutatásban tervezetthez képest lecsökken. Egy év alatt négy megrendelés helyett csak három megrendelést tud teljesíteni a cég, azaz az árbevétele is negyedével csökken. [Előző cikkünkben bemutattuk, hogy hogyan válhat a külső finanszírozás a növekedés katalizátorává (link), ez a hatás az ott leírt folyamat fordítottja.]
  • A felmerülő forráshiányra a cég külső forrást von be. Például, ha a vállalat a finanszírozást faktorálás segítségével oldja meg, akkor a likviditási tervben a vevői kifizetési idő lerövidülése miatt eltűnnek a lyukak, és a vállalat képes teljesíteni az év elején tervezett négy megrendelést:

A vállalatoknak fel kell készülnie a késedelmes kifizetésekre

A cash flow tervezés nem csak arra jó eszköz, hogy a cég felfedezze a vállalat eredménykimutatásában nem látható forrásigényt és megfelelő finanszírozást szerezzen, hanem arra is, hogy gondolatkísérleteket végezzen, szcenáriókat teszteljen. Mi történik, ha késik a vállalkozás vevője? Mi a teendő, ha a cég szállítója csak rövidebb fizetési határidő mellett hajlandó együtt dolgozni a vállalattal.

Ezek pedig nem csak gondolatkísérletek. Magyarországon a Bisnode 2019. év végi felmérése szerint az átlagos számlafizetési határidő körülbelül 24 nap volt. Ehhez viszont hozzáadódik a cégek átlagos fizetési késedelme, ami további 14 nap, összesen tehát közel 40 napot kell várnia egy cégnek, amíg a vevője kifizeti a felé kiállított számlát [ld. még: vevők átlagos futamideje cikk – publikálás előtt].

Ezek a korábbi évekhez mérten rövidebb időszakot jelentenek, viszont a késések továbbra is több, mint felével növelik a fizetési határidőhöz képest a tényleges kifizetési időt. Ebből következik, hogy a késve fizetett számlák összértéke az összes számla értékének mintegy negyedét teszi ki.

Ezek az adatok pedig egyes iparágak esetében sokkal rosszabb képet mutatnak. Van, ahol csak minden második számlát rendez határidőre a vevő, mint amilyen a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása. Az átlagos valós (azaz késéseket is magába foglaló) kifizetési idők pedig egyes iparágak esetében 50 napot vagy annál is hosszabb időszakot jelentenek, mint például a mezőgazdaság és gyógyszergyártás esetében.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezalatt az időszak alatt a cég finanszírozza a vevőt a szerződésben kiszabott hosszú határidőkkel és késésekkel. Magyarországon a cégek az Eurostat adatai alapján a régiós országok cégeihez képest kevésbé élnek ezzel a megoldással [link növekedés cikkre]. A Bisnode felmérése alapján viszont még így is eladásonként egy-másfél hónapig finanszírozzák a beszállítók a vevőiket, s ennek több mint fele csúszásokból adódik.

Pénzügyi terv a válságálló vállalkozásokért

A hosszú határidőkre és a vevő késéseire van, hogy a cégnek nincs kontrollja. Arra viszont igen, hogy ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában hogyan tervezi meg a saját működését. Ha ugyanis a vevő szerződés szerint hatvan napra fizetne, a tapasztalat viszont azt mutatja, hogy átlagosan további harminc napot késik a fizetéssel, akkor érdemesebb ezt a tapasztalatot beépíteni a cég likviditási tervébe.

Tervezés érettebb cégeknek

Ha a vállalat elegendő erőforrással rendelkezik ahhoz, hogy komplexebb tervet készítsen, akkor érdemes megfontolni, hogy több szcenárióval tervezzen:

  • Az alap változat egy, az eddigi tapasztalatok alapján elkészített terv. Ebben a fizetési határidőhöz alapesetben hozzáadódnak a várható késések, így ha a vevők viselkedése nem változik, nagyjából ennek megfelelően folynak be a pénzáramok.
  • Lehetőség van a vevői kifizetési idők változtatására: olyan szcenáriókra, amikor a vevő(k) késés nélkül, vagy akár még nagyobb késésekkel fizetnek.
  • A szállítókat is érdemes figyelembe venni, különösen akkor, ha a cég újra kell tárgyalja a meglévő szerződéseit, és az adott szállító erős tárgyalási pozícióban van, például egyedüli vagy domináns szereplő. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy nem okozna-e likviditási gondokat egy esetlegesen szigorúbb fizetési határidő.


A fenti tervek elkészítése nem csak azért hasznos, hogy a cégnek minden esetre legyen kész finanszírozási forgatókönyve. Ezek a szcenáriók, ahogy a bevezetőben is leírtam, gondolatkísérletek. Nem csak azt mutatják meg, hogy hol és mekkora plusz forrásigény adódhat, de segíthet a cégvezetőknek az üzleti tervezésben is. Ezeken keresztül a cégvezető elgondolkodhat, hogy ha gyorsabb fizetések miatt több pénzügyi forrás áll rendelkezésre, azt hogyan tudja legjobban a cége javára fordítani.

Tervezés fiatal cégeknek és kisvállalatoknak

Ha a cég tervezési folyamatai még viszonylag egyszerűbbek és nincs a vállalatnak sok erőforrása amit a tervezésre fordíthatna, akkor érdemes a fenti lehetőségek közül csak az első esettel tervezni (azaz a kifizetési időhöz alapesetben hozzáadni a várható késéseket). Így a cég elkerülheti azt a kellemetlen helyzetet, hogy egy késő vevő miatt nem tud új projektet vállalni vagy késik az ígért termék leszállításával.

Összefoglalva

Cikkemben bemutattam, hogy az üzlet rövidtávú fizetőképességének a kulcsa nem az eredménykimutatásban, hanem a pénzáramokban, a cash flow-kban keresendő. A cég likviditási tervén keresztül nem csak az mutatkozik meg, hogy mikor van a cégnek szüksége külső finanszírozásra, de az is, hogy ha ezzel a cég nem él, akkor mekkora bevételtől eshet el.

A likviditás tervezés továbbá felhasználható az üzleti tervezés részeként is: a különböző cash flow szcenáriók alapján a cégvezető fel tud készülni rosszabb forgatókönyvekre – de a válságból való gyorsabb kilábalásra is.

Szívesen faktorálnád a vevőszámláidat, de nem tudod, hogyan fogadná ezt a partnered? Tudd meg cikkünkből, hogy mit és hogyan kommunikálj!

Töltsd ki a gazdaság újraindításával kapcsolatos cégvezetőknek készült kérdőívünket, melynek eredményeiről majd beszámolunk!

Ismerd meg a tőkeerősség fogalmát, kiszámítási módját és tudd meg, hogy miért fontos ennek a mutatónak az ismerete egy cégvezető számára!

Iratkozz fel hírlevelünkre

Iratkozz fel, hogy mindig értesítést kapj amikor új blogposzttal jelentkezünk!