Koronavírus és a válság: mi folyik a magyar gazdaságban?

A koronavírus alapjaiban forgatta fel a világot, beleértve a vállalkozások életét is. A híreket olvasva nehéz elkülöníteni, hogy mi a fontos és mi a szenzációhajhász, mi az ami általánosságban beszél a koronavírus járványról, és mi az, ami közvetlenül érinti a vállalkozókat.

Ezért három témára bontva összeszedtük a legfontosabb és legfrissebb fejleményeket, ami alapján egy cég el tud igazodni a gyorsan változó világban:

1. Hogyan változott a munkaerőpiac?

2. Mennyire felkészültek az ország húzóágazatai?

3. Hogy áll a magyar gazdaság összességében?


1. Hogyan változott a munkaerőpiac?

A válságok legszembetűnőbb hatása a megugró munkanélküliség. Nem véletlen, hogy a médiában ez az egyik leggyakrabban emlegetett téma, és ezért szerepel az eddigi kormányzati programok között kiemelt helyen mind a munkaerő megtartás, mind a munkahelyteremtés.

Az első, már járvány-hatásokat is tartalmazó adatok még csak most kerülnek nyilvánosságra, de az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a korábban tapasztalt munkaerőhiány eltűnt. A KSH adatai alapján márciusban 56 ezren veszítették el állásukat, az április eleji kormányzati bejelentések alapján pedig ezeknek mintegy fele, 30 ezer ember a járvány kezdete óta vált munkanélkülivé.

A munkanélküliségi ráta ezek következtében 3,7%-ra emelkedett, ami nem sokkal magasabb, mint a korábban mért adatok (a KSH adatai alapján 2017 közepe óta 4% alatt maradt a munkanélküliségi ráta), viszont egy megforduló trend kezdetét jelentheti. 

Bár előrejelezni nehéz, hogy hogyan alakul a következő időszak, néhány dolgot fontos kiemelni. Az első jelek alapján a leginkább érintett csoport az alacsonyan képzettek, míg a magasabban képzettekre – egyelőre – kevésbé hatott a válság. A várható régiós különbségeket mutatja, hogy a hányan dolgoznak a leginkább érintett iparágakban:

  • Az autóiparban a legnagyobb arányban Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyében dolgoznak, a munkavállalók 10-20%-a foglalkozik járműgyártással, így ezekre a területekre nagy hatással lehet bármilyen szintű leállás, vagy rosszabb esetben leépítés.
  • A turizmusban a vendégéjszakák száma a fővárosban volt a legmagasabb, ráadásul Budapesten arányaiban is sok a külföldi vendégéjszaka, ami a határzárak miatt különösen érzékenyen érintheti a helyi turizmust.

Hogyan alakul a munkavégzés?

A koronavírus másik, számokban nehezebben kimutatható hatása, hogy maga a munkavégzés is átalakulóban van. Korábbi cikkünkben mi is javasoltuk lehetséges megoldásként a távmunka alkalmazását, viszont ennek a módszernek vannak nehezen kezelhető mellékhatásai.

A statisztikai hivatal kutatása alapján a magyar munkaerőpiac oroszlánrészét adó 25-49 éves korosztály majdnem fele (45%) 15 éves kor alatti gyermekkel él egy háztartásban, így rájuk külön terhet ró, hogy egyszerre kell helytállniuk szülőként és munkavállalóként.

A hirtelen és nagymértékű, digitális munkavégzésre való átállás pedig nem csak a dolgozókat tette próbára: az internetes és telefonos hálózatok túlterheltsége több helyen fennakadást okozhat, ami az ország vezetékes internet lefedettsége miatt egyenetlenül érinti a különböző régiókat.

A kép forrása: KSH

2. Mennyire felkészültek az ország húzóágazatai a koronavírus járvány hatásaira?

A munkanélküliség részben tünete annak, hogy mi zajlik a magyar gazdaságban, hogyan élik meg a vállalkozások a koronavírus járvány okozta válságot.

Különösen nehéz azoknak az iparágaknak a helyzete, melyeket a válság felkészületlenül ért. Az Opten kutatása szerint a vendéglátó vállalkozások között leggyakoribbak a végrehajtások (az utóbbi egy évben a cégek 13,4%-a ellen indult eljárás), őket követi az építőipar (12,6%) és a szállítás-raktározás (11,2%) – ezek az iparágak ráadásul a járvány által jobban is érintett területek.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy ezek közül a cégek közül sokan nem válságállóak: a turizmus rövidtávú fizetőképességben (medián likviditási ráta: 1,49) és tőkeerősség szempontjából is (medián eladósodottsági ráta: 0,53) a második legrosszabban szereplő ágazat. A szállítás-raktározás szintén a 4 leggyengébben teljesítő ágazat közt van mindkét mérőszám szerint (medián likviditási ráta: 1,74 és medián eladósodottsági ráta: 0,45).

Az autógyárak is nehéz helyzetbe kerültek

A járműgyártó cégek szintén nehéz helyzetbe kerültek. Az autógyártás a magyar bruttó nemzeti összterméknek (GDP) közvetlenül 5-6%-át teszi ki, viszont az iparágat kiszolgáló beszállítói és szolgáltatói körrel együtt összesen a gazdaság 13-15%-át adja, míg az ország exportjának átlagosan körülbelül negyede származik innen.

Éppen ezért érdemes különös figyelmet fordítani arra, amikor az országban található autógyárak lassítják, vagy leállítják a termelést: a koronavírus kitörésére többek közt leállással reagált a Suzuki, az Opel, az Audi és a Mercedes gyár is, és bár a Debrecenben épülő BMW gyár mellett a német anyacég továbbra is elkötelezett, maga a fejlesztés lassulni látszik.

3. Hogy áll a magyar gazdaság összességében?

A fentiekből kirajzolódik, hogy a járvány több helyen ütötte meg a magyar gazdaság eddig húzóágazatainak számító területeit – ez pedig kihat az egész ország teljesítményére. A lentiekben összeszedtünk néhány kulcs mérőszámot, ami segíthet eligazodni, hogy mire lehet számítani a következő hónapokban.

Az egyik legfontosabb jelenség, amit láthatunk, hogy a járvány nem csak gazdasági, de bizalmi válságot is okozott, amint ezt több gazdasági mérőszám is bizonyítja. Az egyik ilyen mérőszám az üzleti bizalmi index (angolul: business confidence index, BCI), ami azt mutatja, hogy cégvezetők mennyire látják pozitívnak a jövőt. A mutató márciusban fordult először negatívba 2013 óta, áprilisban pedig tovább zuhant: ennél mélyebben az utóbbi 25 évben csak a 2008-as válság idején volt. Ugyanezt a képet mutatja a a beszerzési menedzser index (BMI – angolul: Purchasing Managers’ Index, PMI), ami a cégek növekedési várakozásait jelzi. Márciusban mérték az eddigi legrosszabb értéket Magyarországon. A mutató áprilisban is alacsony maradt és gazdasági csökkenést vár, de valamivel javult.

A bizalmi hiány megmutatkozik abban is, hogy mennyi kockázatot vállalnak a magyar vállalkozók: a hazai cégalapítások és vállalat-megszűnések számában. Az Opten felmérése szerint körülbelül kétszer annyi cég szűnt meg áprilisban, mint amennyit alapítottak (1 442 és 2 892, rendre). Bár a cég-megszűnések száma nem emelkedett jelentősen, a vállalkozási kedv maga csökkent: a márciusi cégalapításokhoz képest áprilisban 40%-kal kevesebb vállalkozás indult.

Drágább lett a hitelezés

A megrendült bizalom másik vetülete, hogy drágábbá vált a hitelezés. Ezt legszemléletesebben a bankközi kamatláb (angolul: Budapest Interbank Offered Rate, BUBOR) emelkedése jelzi. A BUBOR mutatja meg, hogy a magyar bankok milyen kamattal adnak hitelt egymásnak. Amikor pedig a bankok kockázatosabbnak látják a hitelezést, a BUBOR is emelkedik. A járvány magyarországi megjelenésével nagyjából egy időben, április 1-ről április 2-ra az egy hónapra szóló BUBOR közel kétszeresére emelkedett (0,45%-ról 0,88%-ra), pár nappal később pedig átlépte az 1%-os határt, amire 2016 óta nem volt példa. Ez azért fontos a vállalkozásoknak, mert a forint hitelek és faktoring ügyletek kamatai is ennek függvényében változnak: ha a BUBOR felmegy, akkor drágábbak lesznek a vállalkozói hitelek is.

Lelassult az infláció

A harmadik fontos következménye a folyamatban lévő gazdasági változásoknak, hogy az utóbbi pár hónapban emelkedésnek induló árak megtorpantak, lassult az infláció. Ennek részben a járvány kitöréséhez, részben más, nemzetközi gazdasági folyamatokhoz van köze: az olaj világpiaci ára rég látott mélységekbe esett április második felében, bár azóta megfordult a trend és ismét drágulásnak indult. Ez két dolgot jelent: egyes elemzések szerint az olajár csökkenése csak ideiglenesen fogja vissza az inflációt, másrészt viszont a magyar vállalkozások szempontjából fontos, hogy az olcsóbb benzin / gázolaj egy ideig mérsékli a vállalkozások költségeit.

A koronavírus kitörése a forint árfolyamát is megtépázta: a forint rekord-gyenge, 360-370 forint / euro közti szintre esett vissza, ami az utóbbi pár hétben 350-355 forint közé, alkalmanként 350 forint alá mérséklődött. Ennek hatásai kettősek: egyfelől versenyképesebb lesz a magyar termékek ára külföldön és adott esetben növelheti a külföldi befektetési kedvet az országban, másfelől viszont a külföldi import drágábbá válik. A legnagyobb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a magyar gazdaság tudja-e előnyére változtatni a forint gyengeségét, vagy pedig az árfolyamtól függetlenül csökken a külföldiek vásárlási és befektetési kedve a koronavírus miatt.

forint

A kép forrása: Portfolio

Összefoglalva…

Összefoglalva: a koronavírus járvány okozta válság több helyen törte rá az ajtót a jó állapotban lévő magyar gazdaságra: felforgatta a munkaerőpiac helyzetét és működését, teljes iparágakat kényszerített gyors lépésekre, és a gazdaság összességét is új pályára állította.

Az eddigi gazdasági mentőcsomagok, amikről korábban részletesen is beszámoltunk (első és második cikkünkben), igyekeznek megakadályozni a nagyobb visszaesést, viszont a vállalkozásoknak ettől függetlenül is meg kell ragadniuk minden alkalmat, hogy hatékonyabban működjenek és biztonságban tudják pénzügyeiket.

A válság minden vállalkozást nehezen érint, de aki ebben a környezetben is helyt tud állni, az biztosíthatja versenyelőnyét a járvány utáni időszakra is.

Ismerd meg, a válság miatt megalkotott, gazdaságvédelmi második mentőcsomag részleteit és a bejelentett kormányzati intézkedéseket!

Első gazdasági mentőcsomag: ismerd meg a kormány rendkívüli, koronavírusra reagáló intézkedéseit a vállalatok likviditásának biztosításához!

Ismerd meg, hogyan érdemes átgondolni és átalakítani cégünk napi működését, hogy vírusállóan működjön szervezetünk!

Iratkozz fel hírlevelünkre

Iratkozz fel, hogy mindig értesítést kapj amikor új blogposzttal jelentkezünk!