Sorozatunkban olyan pénzügyi fogalmakat mutatunk be, amik segítik a cégvezetőket jobban megérteni, hogy hogyan néz az adott cégre egy pénzintézet, ha egy vállalat hitelt vagy faktoringot igényel. De nem csak egy banknak vagy faktorcégnek fontosak ezek a fogalmak: ezeknek a mutatóknak az ismeretével a cég pénzügyi menedzsmentje és pénzügyi tervezése is egyszerűbbé válik. Ilyen pénzügyi fogalom a likviditási ráta, a likviditás legfontosabb mutatója.
Mit jelent a likviditási ráta?
A likviditási ráta célja, hogy egy egyszerű számban foglalja össze, hogy fizetőképes-e a cég rövidtávon, azaz, hogy várhatóan ki tudja-e fizetni a cég a következő egy évben esedékes tartozásait.
A likviditási ráta megmutatja, hogy egy cég 1 Ft rövid lejáratú kötelezettségére (azaz a következő egy éven belül kifizetendő összegre) mennyi forgóeszköz (azaz a következő egy évben pénzzé váló vagyon) jut.
A rövid lejáratú kötelezettségek olyan elemekből állnak össze, mint például az egy éven belül lejáró hitelek, szállítók és partnerek felé való tartozások. A forgóeszközök közé pedig a készletek, követelések (például a cég vevőinek kifizetetlen számlái), az értékpapírok, és maga a készpénz tartoznak.
A likviditási ráta nem csak a cég rövidtávú fizetőképességét mutatja be – hanem azt is, hogy mennyire hatékonyan menedzseli a likviditását
A likviditás minden cégvezető számára az egyik legfontosabb pénzügyi mutató kell, hogy legyen, hiszen ez mutatja meg, hogy a cég fizetőképes-e rövidtávon. Éppen ezért bankok és faktorházak kockázatelemzésében is gyakran vizsgálják ezt, vagy ehhez hasonló mérőszámokat, mint amilyen a likviditási gyorsráta vagy a pénzhányad mutató.
Az, hogy milyen érték számít megfelelőnek, több tényezőtől függ. Például attól, hogy milyen iparágba tartozik az adott cég. Azonban az egy iparágba sorolt cégek optimális likviditási rátája is különbözhet például a cég méretétől és pontos pénzügyi-jogi körülményeitől függően.
Mennyi az egészséges likviditási ráta értéke?
Hüvelykujj szabályként: ha a likviditási ráta értéke kisebb mint 1, akkor fennáll a fizetésképtelenség veszélye, hiszen a rövid távon várhatóan készpénzzé váló eszközök nem fedezik a rövid távon lejáró kötelezettségeket. A szabály alól vannak kivételek, például multinacionális cégek hazai leányvállalatainál nem ritkán tapasztalható 1 alatti likviditási ráta. Az ilyen vállalatoknál szükséges esetben az anyacég képes likviditás nyújtására, így a leányvállalatnak nem kell ezt az összeget készenlétben tartania.
Az, hogy az 1 alatti számot érdemes kerülni, nem jelenti azt, hogy minél magasabb a szám, annál jobb. Hogyha egy cégnek nagyon magas a likviditási rátája, az mutathatja azt is, hogy túl sok készlete, vagy követelése, vagy akár készpénze van.
Például, ha egy cégnek túlságosan sok pénze áll kifizetésre váró követelésekben, akkor egy cégvezető a kintlévőségek faktorálásával vagy behajtásával több készpénzt vonhat be a cégbe. Sőt, ezzel akár több árbevételt és gyorsabb növekedést tud elérni – ahogy webináriumunkban bemutattuk. Ugyanez igaz a készletekre is. Hogyha egy cég például nagyon sok készlettel rendelkezik, akkor annak csökkentésével kevesebb pénze áll a raktárakban. Sőt, akár a felhasznált raktár területet és az erre fordított költségeket is tudja csökkenteni.
Ha tehát túl magas a likviditási ráta értéke, akkor a cégvezetőnek érdemes felmérnie, hogy hol tudná jobb jövedelmezőséggel befektetni azt a pénzt, ami jelenleg forgóeszközökben áll.
A probléma másik oldala, hogy a magas likviditási ráta önmagában nem biztosítja a cég fizetőképességét. Az, hogy a vállalat ténylegesen teljesíteni tudja-e kötelezettségeit rövid távon, függ a forgóeszközök és rövid lejáratú kötelezettségek összetételétől, illetve azok forgási sebességétől. Ha például a forgóeszközök aránya magas, mert a cégnek sok követelése van, de a vevők forgási sebessége alacsony, a cégnek magas likviditási mutató mellett is lehetnek fizetési problémái. Ugyanígy: ha a szállítói futamidő nagyon rövid, akkor csak magasabb likviditási ráta nyújthat biztonságot.
Hogyan kell kiszámolni cégünk likviditási rátáját?
A likviditási ráta egyszerűen kiszámolható, ha a forgóeszközök záróállományát elosztjuk a rövid lejáratú kötelezettségek záróállományával.
A példában látható cég forgóeszköz állománya az előző év végén 4 millió Ft volt. Ez a tárgyévben 6,5 millió Ft-ra nőtt.
A cég rövid lejáratú kötelezettségeinek összege pedig mindkét évben 1 millió Ft volt.
Likviditási ráta = Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek
A fenti példát használva a cég likviditási rátája a tárgyévben:
Likviditási ráta (tárgyév) = 6500 / 1000 = 6,5
A cég likviditási rátája az előző évben:
Likviditási ráta (előző év) = 4000 / 1000 = 4,0
A fenti példában a likviditási ráta növekedését a megnövekedett készpénz és a megnövekedett vevőkövetelések okozzák. Ilyen esetben a cégvezetőnek érdemes megvizsgálnia, hogy be tudja-e máshol fektetni ezt a pénzt, vagy akár tud-e több osztalékot fizetni magának év végén.
Érdekességek a nemzetközi gyakorlatból
Érdekesség, hogy a nemzetközi gyakorlatban az időbeli elhatárolások is szerepet kapnak a likviditási rátában. Az aktív időbeli elhatárolások a forgóeszközök, míg a passzív időbeli elhatárolások a rövid lejáratú követelések részét képezik.
Összefoglalva
A likviditási ráta alapvetően egy vállalkozás rövidtávú fizetőképességét vizsgálja. A mutató értéke döntő jelleggel bírhat banki vagy faktor limit döntésekben, és új partnerkapcsolatok építésében. A likviditás legfontosabb mutatója ugyancsak hasznos eszköze a cégvezetőnek, hogy minél hatékonyabban tudja felhasználni az erőforrásait. Fontos az is, hogy a likviditási rátát nem feltétlenül érdemes önmagában nézni. Hasznos, ha ezt más mutatókkal együtt vizsgáljuk, mint amilyen a vevői és szállítói futamidők.