Tőkeerősség: pénzügyi elemzés egyszerűen

Péntech

Sorozatunkban olyan pénzügyi fogalmakat mutatunk be, amik segítik a cégvezetőket jobban megérteni, hogy hogyan néz az adott cégre egy pénzintézet, ha egy vállalat hitelt vagy faktoringot igényel. De nem csak egy banknak vagy faktorcégnek fontosak ezek a fogalmak: ezeknek a mutatóknak az ismeretével a cég pénzügyi menedzsmentje és pénzügyi tervezése is egyszerűbbé válik. Ilyen pénzügyi fogalom a tőkeerősség is.

Mit jelent a tőkeerősség?

A tőkeerősség a tőkeszerkezeti mutatók családjába tartozik. A név beszédes: a tőkeszerkezeti mutatók azt írják le, hogy milyen forrásokból áll össze az adott cég tőkéje.

Ahogy webináriumunkban is bemutattuk, egy cég kétféle forrásból finanszírozhatja magát: saját forrásból (például vállalkozás alapítói által rendelkezésre bocsátott tőkéből és a tulajdonosoknak ki nem fizetett nyereségből) vagy idegen forrásból (például banki hitelekből és szállítói tartozásokból. A megkülönböztetés azért fontos, mert az idegen tőkét végső soron vissza kell majd fizetnie a cégnek, míg a saját forrás esetében alapvetően nincs ilyen kötöttség. 

A tőkeerősség tehát egy arányszám, ami azt mutatja meg, hogy a cég vagyonának mekkora része származik saját forrásból. Minél magasabb ez a szám, annál kevesebb tartozása van a cégnek – és fordítva: ha alacsony a tőkeerősség, akkor sok tartozása van a cégnek. 

Miért fontos a tőkeerősség egy cégvezető számára?

Egy cégvezetőnek több szempontból is érdemes ismernie az általa vezetett vállalkozás tőkeerősségét. 

Talán a legfontosabb ezek közül, hogy mennyi tartozást kell a cégnek visszafizetnie. Ez közvetve kihat a cég nyereségességére és készpénz termelésére (a nyereségesség és készpénz termelés közti különbségekről ebben a cikkünkben beszélünk bővebben). A több tartozás (például banki hitel, kölcsönök) után több kamatot – és adott esetben tőketörlesztést – is kell a cégnek fizetnie.

A másik fontos szempont a vállalkozásban rejlő kockázat. Tegyük fel, hogy egy cég 2019. december 31-én 10 millió forint saját és 90 millió forint idegen tőkével rendelkezett. (A vállalkozás mérlegfőösszege – a forrásainak összege – tehát 100 millió forint volt.) A cég azonban a koronavírus miatt rossz évet zárt és 2020-ban 11 millió forint veszteséget termelt. 

Ez a veszteség a számviteli szabályok értelmében végső soron csökkenti a cég saját tőkéjét. A vállalat tartozásai viszont ettől függetlenül megmaradnak 90 millió forintos szinten. Mi történik tehát? A cég 10 millió forintos saját tőkéje a 11 millió forint veszteség miatt negatívba fordul, a cég tehát a 2021-es évet 89 millió forint vagyonnal kezdi – ami kevesebb, mint az összes tartozása! Ha tehát mindenét pénzzé is teszi a cég, akkor sem tudja visszafizetni a 90 millió forintot, így valószínű, hogy a cég le kell húzza a rolót. Ezzel szemben, ha a cég jobb tőkeerősséggel rendelkezett volna – például 30 millió forint saját tőkével és csak 70 millió forint tartozással – a veszteséges év nem döntötte volna be a vállalkozást.

Nem véletlen, hogy a tőkeerősség befolyásolja a vállalkozás hitelképességét is. Egy bank hasonló kockázatokat mérlegel, amikor gyenge tőkeszerkezetű cégektől kap hiteligénylést.

Mennyi az egészséges tőkeerősség értéke?

Az, hogy milyen tőkeerősségi mutató számít elfogadhatónak, több tényezőtől függ, például a cég tevékenységének jellegétől, iparági jellemzőitől vagy akár méretétől. Általánosságban azonban elmondható, hogy minél magasabb a mutató értéke, annál kevésbé kockázatos a cég működése, és ezért annál jobban hitelezhető.

Hüvelykujj szabályként, ha a tőkeerősség értéke 25-30% alatt van, akkor a cég kötelezettségeinek aránya magas és ez gazdálkodási gondokat eredményezhet, ahogy a korábbi példában látható volt. Az alacsony tőkeerősségi mutató nagyobb kockázatot jelenthet a hitelezők és a befektetők számára is. 

Ebből azonban nem következik, hogy a nagyon magas, például 100%-os tőkeerősség (azaz a hitelek és kölcsönök és egyéb tartozások nélküli működés) az ideális választás. Minél magasabb a cég tőkeerőssége, annál magasabb arányban származik a vagyon a tulajdonosoktól. Ha viszont a tulajdonosoknak kell előteremteni a teljes finanszírozást, akkor ők nem tudnak másba befektetni.

Például egy cégtulajdonos dönthet úgy, hogy egy 100 millió forint tőkeigényű céget teljes egészében egymaga finanszíroz. A másik lehetősége, hogy ennek a 100 millió forintnak csak a felét, 50 milliót fizet be, a maradékot pedig például banki hitelből fedezi. Így felszabadul 50 millió forintja, amit akár ugyanabba a cégbe befektethet (és így nagyobb vagyonnal gazdálkodhat), akár egy másikba. Utóbbi esetben a tulajdonos nem csak kétszer annyi forrás felett rendelkezhet, hanem a kockázatait is meg tudja osztani.

Ahogy a korábban hivatkozott webináriumunkban is bemutattuk: a külső forrás olcsóbb. A fenti példa is mutatja, hogy külső finanszírozással nem csak gyorsabb növekedésre, de több forrással abszolút értékben is nagyobb teljesítményre lehet képes egy cég.

Hogyan tudjuk kiszámolni cégünk tőkeerősségét?

A tőkeerősségi mutató egyszerűen kiszámolható, ha a saját tőkét elosztjuk a források összegével.

A példában látható vállalkozás saját tőke állománya az előző év végén 4 millió Ft volt. A cég az idei évben 2,5 millió Ft adózott nyereséget termelt, így saját tőkéje az idei évben 6,5 millió Ft-ra nőtt. A cég forrásainak összege ezzel párhuzamosan pedig 7,5 millióról 10 millió Ft-ra emelkedett.

Tőkeerősségi mutató = Saját tőke / Összes forrás

A fenti példát használva a cég tőkeerősségi mutatója a tárgyévben:

Tőkeerősség (tárgyév) = 6500 / 10000 = 0,65

A cég tőkeerősségi mutatója az előző évben:

Tőkeerősség (előző év) = 4000 / 7500 = 0,533

Összefoglalva

A tőkeerősség alapvetően a vállalkozás vagyoni helyzetét vizsgálja. Ennek a mutatónak az értéke ugyancsak fontos lehet banki vagy faktor limit elbíráláskor, de egy cégtulajdonos befektetési döntéseiben is. A tőkeszerkezeti mutatókról következtetni lehet a cég működésére és várható pénzügyi kötelezettségeire is. Érdemes azonban ezt a mutatót is az adott iparágban tevékenykedő cégek mutatóihoz hasonlítva vizsgálni, hiszen területenként más-más érték számít elfogadhatónak.

Töltsd le faktoring kisokosunkat díjmentesen, amiben mindent megtalálsz összefoglalva, amit a faktoringról tudnod kell.

Mi a különbség a hitel és a faktoring között? Milyen esetben melyiket érdemes választanod vállalkozásod számára? Tudd meg cikkünkből!

Szívesen faktorálnád a vevőszámláidat, de nem tudod, hogyan fogadná ezt a partnered? Tudd meg cikkünkből, hogy mit és hogyan kommunikálj!

Iratkozz fel hírlevelünkre

Iratkozz fel, hogy mindig értesítést kapj amikor új blogposzttal jelentkezünk!